Mennyei kukoricaföld! Ez az étek nagyon finom és az itt látható verzió immár teljesen Audreyasított, az eredetivel voltak gondjaink.( Valószínű csak annyi, hogy nem tudok profi módon főzni:))
A táp egy tesztelés eredménye. Nyaralásra készült elő, felmérve, hogy valóban elég lesz-e négy személyre.
Nos, bátran mondhatom, hogy IGEN! Így a 4 fő méreteit adom át...
Lista:
- 1 kg csirke melle ( mármint a melle legyen 1 kg, ne a csirkéé, amiről levették )
- 3 csík RETRO Camping tejszínes krémsajt
- 10 dkg füstölt sajt
- 2 dl tejföl
- 2 gerezd fokhagyma
- 2 konzerv csemegekukorica
- só, bors
Alkotás:
A csirkekebleket tetszőleges formára vágjuk, a képeken a vastagcsík elnevezésű geometriai sokszöget ábrázoltam. Egy celofán alatt nem árt megklopfolni kicsit, ezt lehetőleg a sós, borsos fűszerezés után, mert így kicsit belecsapkodódik a fűszer a mélyebb rétegekbe is. A fóliát végül kidobjuk, innentől haszontalan számunkra.
Ezt követően megint kulimász a köbön. Egy csík krémsajtot dolgozzunk össze a csirkecsíkokkal. Tehát csík a csíkkal. Komoly meló, de megéri. Kicsit hagyom is állni, míg előkészítem a köretet.
Ez itt jelen esetben egy bébikrumpli tepsis verziója. Egy nagyon elmés szerkezettel mostam meg a krumplikat, majd feltettem főni. A krumpli amíg fő, addig a csirke áll, illetve fekszik.
Elkészítjük a kukoricaágyat, nagy odafigyelést igényel.
Kukoricaágy:
Két doboz kukorica levét lecsurgatjuk, és beleöntjük a magas falú tepsibe, vagy jénaiba. Remekül elrázogatjuk, oszt kész. Nem kell olajozni semmit sem.
A továbbiakban a krémsajtos masszát taglalom.
Krémsajtos massza:
A műanyag tálba jó apróra vágott fokhagymát, 2 dl tejfölt és a másik két csík krémsajtot teszem be, s jól összekeverem, melyben egy fakanál lesz nagy segítségem.
Utána a fakanál kiesik a pikszisből, megy a mosogatóba.
Mindezt ( kivéve a műanyag tálat) rákenem a kukoricaágyra.
További helyezkedések elkerülése érdekében a tetejére helyezem a kebleket. Mindezt reszelt sajttal nyomatékosítom és bevágom a sütőbe 180 fokra kb. fél órára.
Ezalatt a megfőtt krumplit kevés olajon megpirítom. Bár tepsis krumplinak hívják, jelen esetben vajmi kevés köze volt a tepsihez...
Egy jó kis paradicsomsalátát pateroltam mellé, ez is életem elsője volt, nagyon jól sikeredett, de a férjem biztos elfogult:)
2010. június 21., hétfő
2010. június 14., hétfő
Ámerikai csokis pacsmag
Leültem a géphez, és épp ezt falom. Gondoltam, akkor már fel is tehetném a blogra.
Mint tudjuk a bejegyzések gyakorisága nemcsak attól függ, van-e új táp a fényképezőgépen, hanem attól is, hogy vagyok-e kellő hangulatban a bejegyzéshez.
Bátran állíthatom, a szükséges maflaszint megvan, úgyhogy kapjátok a pacsmag receptjét szeretettel...
Hozzávalók:
12,5 dkg vaj
12,5 cukor
1 csomag vaníliás cukor
10 dkg liszt
10 dkg darált dió
10 dkg zabpehely
2 teáskanál sütőpor
2 evőkanál kakaópor
2 db tojás
10 dkg csokoládé
Hogyan:
A vajat olvasszuk meg ( erre jó a mikró, másra úgysem nagyon) és keverjük bele a cukrot. Ekkor vegyük le a tűzről. - Háháhh nem is, mert mikróban dolgoztunk. Ha itt le kell venni a tűzről, akkor a poroltót meg a falról!
Tehát a cukor már benn figyel a műanyagban. Társítsuk a többiekkel mint: dió, liszt, zabpehely, sütőpor, kakaópor és jól zavarjuk őket össze egy fakanállal.
Amikor teljes a káosz, akkor jöhetnek a tojglik és a csokidarabkák. Nálunk 3 csokimikulás adta meg a hangulatot, szegények apró darabjaikra hullottak a hírtől, hogy a karácsonynak vége.
Még egy kis fakanál használat és jön a szívás része.
Kivajazott tepsire elvileg gombócokat gyurmázunk vizes kézzel. A gombóckákat megnyomjuk kissé, de kellő távolságra helyezzük egymástól őket, különben közelebb barátkozzák magukat egymáshoz.
180 fokos sütőben kb. 20 percig sütni.
DE! Folyamatosan figyelni kell, mert nagyon könnyen odaég a fenébe. Az első tepsivel úgy kivágtam a kukába, mint annak a rendje. Miután kiátkoztam őket, a következő adag sikerült.
Még melegen gyorsan-gyorsan leszedegetni a tepsiről, különben csak a szivacs és a víz mossa le a későbbiekben.
Több dózis készült már, és most jöttem rá a megoldásra. Liszteztem is a tepsit a végén, de akkor meg fehér volt az alja.
Vettem egy szilikonos sütőlapot, valószínűleg ez lesz a tökély, majd referálok.
Ha nincs szilikonosod, akkor a következőképp járj el:
10 perc sütés után még egész puhák, vedd ki a tepsit és egy késsel óvatosa szedegesd fel őket, csúsztasd arrébb. Így nem fog ráégni. További 7-8 perc után már készülgetnek, ráérzel, hogy mikor jó. Ha nem érzel rá, akkor az első tepsit te is ki fogod dobni, de így legalább nem leszek magányos a témában.:)
Sok sikert!
2010. június 3., csütörtök
Barna sörös pörkölt
Ehhez az ebédhez két üveg barna sört vettem.
Egyet a férjemnek, egyet a marhának. A kettő még véletlenül sem ugyanaz.
A marha általában én vagyok, de most még ez sem igaz:)
Újabban a kedvenc hobbim szerda és csütörtök este magasságában elkezdeni a kedvenc receptes oldalaimat bújni a hétvégi táp kitalálmányozása céljából. Persze ilyenkor kiszúrok vagy 7-8 féle kaját, amik aztán hetekig itt várnak, mert addig nem csukom be, míg nincs Audrey-asítva és fotókkal igazolva. Mivel jelenleg meglehetősen sok nyitott ablakom van, gondoltam csökkentsük a számot eggyel:)
A mennyiség tekintetében kicsi a megfelelő űrmérték. Mivel nem tudtam, mennyire lesz finom, ezért kis méretű lett, épp csak, hogy elég lett. Tehát a rendes mennyiség szükséges, a listán már ezeket olvashatjátok.
Adjuk hozzá akkortehát:
- 70 dkg marha kokcára vágva ( a felsált részesítettem a kegyben)
- 1 fej vöröshagyma szintén kockás
- 2-3 evőkanál olaj
- 1 teáskanál köménymag - őrölt köményt használtam, mert gyerekkorom óta nem tuok mit kezdeni a köménymaggal, szerintem nagyon zavaró ( kivéve a köménymagos sörkiflit)
- 4 evőkanál paradicsompüré ( ez nem volt az itthoni kelléktárban, így a képen látható csodaaranyos paradicsompofit használtam fel - leírás lentebb)
- 2 teáskanál pirospaprika
- 3 dl barna sör
- 2 gerezd fokhagyma
- 2-3 evőkanál zsemlemorzsa ( szerintem soksok!!)
- só, bors
- petrezselyem felapírtva - itt is hivatalosan van jelen:)
Legyen ebből ebéd:
A hagymát a köménnyel és az olajjal reakcióba hozzuk. Ehhez persze hő is kell, így nem árt, ha van a közelben egy tűzhely - sokat segíthet.
Mivel épp kéznél lesz a hús is, pattintsuk bele és kevergessük addig, míg a hús a nyers színét el nem veszti.
Ha nem veszti el, akkor az a konyharuhád - vedd szépen ki a lábosból és tedd bele most már tényleg a húst.
És ne vicceld el, itt most főzünk, na!
tehát, mint mondottam volt elveszti. Mehet bele a pirospaprika, paradicsompüré és a sör.
Paradicsompüré az önálló egyéniségű paradicsomból:
Dobd bele egy forró vízbe, vagy forrázd le. Ezt megelőzően egy picit vágd be, így könnyen lehúzható a héja. Hámozd pucérig, majd villával nyomkodd össze. Hát ennyi, nem vittem túlzásba.
Visszatérés:
Fedő megy a rotyogós holmira, takarékra vesszük ( másnéven: válságláng) és hagyjuk, míg a hús finom puha lesz.
A legvégén sózzuk, borsozzuk ( evvel nem értek egyet - sótlan lett és más az íze, nem főtt bele). Hozzá a zsemlemorzsa és a fokhagyma, itt két fontos dolgot kell megjegyeznem.
1. A zsemlemorzsa vajon a sűrítésre jó? Én még sosem tettem pörköltbe zsemlemorzsát. Nem volt rossz, de szerintem más így, nekem nem feltétlen hiányzik bele.
2. Elbizonytalanodtam.- vajon a fokhagymát beletettem?
Még ezekkel egy picit összefőzni és végül tálalásig fajulni.
Petrezselymes krumplit ír köretnek - bár a listában a petrezselyem szerepel, a krumpli nem ( bolondok ezek) - de szerintem a következő körben túrós csusza mellé is beajánlom barátilag.
Egyébiránt elképesztő finom lett, és kellő utósózás után már nem érte szó a ház elejét - nagyon gazdag, finom ízű volt.
Külön nektek egy új dísz dizájn került a tányérra, a múltkor a hagymacsíkok, most ez.
Szóval azt hiszem hiányzik a petrezselyem!!! :)
Egyet a férjemnek, egyet a marhának. A kettő még véletlenül sem ugyanaz.
A marha általában én vagyok, de most még ez sem igaz:)
Újabban a kedvenc hobbim szerda és csütörtök este magasságában elkezdeni a kedvenc receptes oldalaimat bújni a hétvégi táp kitalálmányozása céljából. Persze ilyenkor kiszúrok vagy 7-8 féle kaját, amik aztán hetekig itt várnak, mert addig nem csukom be, míg nincs Audrey-asítva és fotókkal igazolva. Mivel jelenleg meglehetősen sok nyitott ablakom van, gondoltam csökkentsük a számot eggyel:)
A mennyiség tekintetében kicsi a megfelelő űrmérték. Mivel nem tudtam, mennyire lesz finom, ezért kis méretű lett, épp csak, hogy elég lett. Tehát a rendes mennyiség szükséges, a listán már ezeket olvashatjátok.
Adjuk hozzá akkortehát:
- 70 dkg marha kokcára vágva ( a felsált részesítettem a kegyben)
- 1 fej vöröshagyma szintén kockás
- 2-3 evőkanál olaj
- 1 teáskanál köménymag - őrölt köményt használtam, mert gyerekkorom óta nem tuok mit kezdeni a köménymaggal, szerintem nagyon zavaró ( kivéve a köménymagos sörkiflit)
- 4 evőkanál paradicsompüré ( ez nem volt az itthoni kelléktárban, így a képen látható csodaaranyos paradicsompofit használtam fel - leírás lentebb)
- 2 teáskanál pirospaprika
- 3 dl barna sör
- 2 gerezd fokhagyma
- 2-3 evőkanál zsemlemorzsa ( szerintem soksok!!)
- só, bors
- petrezselyem felapírtva - itt is hivatalosan van jelen:)
Legyen ebből ebéd:
A hagymát a köménnyel és az olajjal reakcióba hozzuk. Ehhez persze hő is kell, így nem árt, ha van a közelben egy tűzhely - sokat segíthet.
Mivel épp kéznél lesz a hús is, pattintsuk bele és kevergessük addig, míg a hús a nyers színét el nem veszti.
Ha nem veszti el, akkor az a konyharuhád - vedd szépen ki a lábosból és tedd bele most már tényleg a húst.
És ne vicceld el, itt most főzünk, na!
tehát, mint mondottam volt elveszti. Mehet bele a pirospaprika, paradicsompüré és a sör.
Paradicsompüré az önálló egyéniségű paradicsomból:
Dobd bele egy forró vízbe, vagy forrázd le. Ezt megelőzően egy picit vágd be, így könnyen lehúzható a héja. Hámozd pucérig, majd villával nyomkodd össze. Hát ennyi, nem vittem túlzásba.
Visszatérés:
Fedő megy a rotyogós holmira, takarékra vesszük ( másnéven: válságláng) és hagyjuk, míg a hús finom puha lesz.
A legvégén sózzuk, borsozzuk ( evvel nem értek egyet - sótlan lett és más az íze, nem főtt bele). Hozzá a zsemlemorzsa és a fokhagyma, itt két fontos dolgot kell megjegyeznem.
1. A zsemlemorzsa vajon a sűrítésre jó? Én még sosem tettem pörköltbe zsemlemorzsát. Nem volt rossz, de szerintem más így, nekem nem feltétlen hiányzik bele.
2. Elbizonytalanodtam.- vajon a fokhagymát beletettem?
Még ezekkel egy picit összefőzni és végül tálalásig fajulni.
Petrezselymes krumplit ír köretnek - bár a listában a petrezselyem szerepel, a krumpli nem ( bolondok ezek) - de szerintem a következő körben túrós csusza mellé is beajánlom barátilag.
Egyébiránt elképesztő finom lett, és kellő utósózás után már nem érte szó a ház elejét - nagyon gazdag, finom ízű volt.
Külön nektek egy új dísz dizájn került a tányérra, a múltkor a hagymacsíkok, most ez.
Szóval azt hiszem hiányzik a petrezselyem!!! :)
2010. május 25., kedd
Bélszínérmék fehérboros erdei gombával - névnapi ajánlat
Úgy vélem, a pácolt bélszín már eleget ült itt a blogon folytatás nélkül, tehát jöjjön a java!
Szóval egy vidám névnapi ajándékot kaptam, igazi testreszabott feladat. Az én drága férjem eszelte ki.
Együtt főztünk!
Ő, én és egy 2007-es születésű pajtásunk ( kép mellékelve). Na, a pajtás annyiban segített, hogy nem sokat feszengtünk főzés közben: vajon jól csináljuk-e. Adta alánk a lovat szépen:)
Nagy buli volt, mindketten úgy döntöttünk, ilyenből még többet is csinálunk. De ez már a személyes szféra, s mivel ez nem az a blog, így merüljünk el inkább eme királyi étek elkészítésének titkaiban.
Első körben nyiss egy üveg jóféle bort, mert egy bélszín főzésének/sütésének meg kell adni a módját!
Ezt követően a bélszínt kihúztuk a pácból.
Majd a listám alapján felolvastam a hozzávalókat, melyet a ház ura szépen rendezett összefele egy kellemes kis fotózásra.
Hozzávalók:
- 1 salottahagyma ( megállapodtunk: 1 kisebb vöröshagyma és két szál újhagymában) - apróra vágva
- 1 fokhagyma - apróra vágva
- olivaolaj
- 10 dkg erdei gomba ( onnan tudod, hogy vadászkalapja van) - szegfűgombát tudtunk beszerezni a váci piacon, a vargánya 7 helyen sem található meg Budapest és Vác között.
- fehérbor ( a recept nem ír mennyiséget, mi 1,5 dl-t használtunk)
- petrezselyem ( tényleg kell, na!:))
- 4 evőkanál tejszín ( természetesen főző, nem hab)
- 1 tojás sárgája ( a tv-ben láttam, hogy Nigella lefagyasztja a tojásfehérjéket, amit nem használ el, van valakinek tapasztalata e téren? Én teljesen elhűltem, mikor láttam)
- fél kg bélszín
- reszelt parmezán ( ezt sem sikerült beszerezni, ezért vegyes reszelt Formaggi sajtot használtunk, hasonló a parmezánhoz, csak tunningolják szerintem trappistával, egy idő után az is büdös úgyis:))
- só, bors
Lássunk is hozzá, mert a kis vörös barátunk csúszik közben szépen le a torkon...
A három hagyma kombinációja nagyon finom illatot varázsolt már a kezdeteknél, amikoris a dinsztelésükre került sor. Mindezt kevés olivaolajon futtatta meg az én drágám. Kb. 5 percig. Ezt követően bővítjük 2 evőkanállal az olivaolaj mennyiségét, mert nem érzi magát egyensúlyban 3 féle hagyma és az épp rádobált erdei gomba mellett. Így további 7 percig pirítjuk. Vicces, hogy a recept ilyeneket megad, mint perc. Nálunk semmi sem stimmelt percben, de legalább lehet viszonyítani. Ez a pirítás is vicces dolog. Amint a gombát rádobáltuk, máris beigazolódott a múltkori nagy igazság amire rájöttem. Tudniillik a gomba egy instant fogalom, ami valójában azt jelenti: gomba vízzel.
Tehát rádobálás, majd ezt követően a 13. másodpercben máris vizet ereszt a huncut, így aztán lepény a talpán, aki ezt megpirítja. Mindegy, mi kortyoltunk egy újat, és megállapodtunk: nekünk jó lesz így. A 7 percet kivártuk, utána felöntöttük a fehérborral. ÚÚÚÚúúúúú, azt az illatot! Ezt folyamatosan kevergetni kell rotyogtatva ( itt kicsit belemerültünk a konyhai rotyogtatás mibenlétébe, de ennél is dűlőre jutottunk, a mi gombánk bizony rotyog, oszt kész.) Addig rotyogjon kérem szépen, míg besűrűsödik. Mert be fog!
Ekkor le a tűzről, mehet bele a tejszín, melyet előzőleg a tojás sárgábbik felével már elegyítettünk. ÉS! Most megy bele a petrezselyem is apró formájában. Tehát, kedves olvasóim: határtalan boldogsággal tölt el, hogy van ez a recept és feketén-fehéren követeli tőlem a petrezselymet! Meg is adtam neki, naná:)
Most, hogy ez megvan, jöhet a lényeg.
A bélszínt elvileg 4 centis vastagságú érmékre kell vágni. Mivel ketten vagyunk, így megállapodtunk a kettővel jól osztható 5 érmében:)
A karikákat beolajoztam, borsoztam és sóztam - most már lehet. Természetesen mindezt azon a felén, ahol a pác tegnap nem fért hozzá.
Eközben K. úr lelkesen fotózott, kereste a megfelelő szöget, nézetet, és sokkal szebb képeket csinált, mint én.
Ha egyszer úgy adódik, és magas nézettséget produkál a blog, felveszem őt főfényképészeti főtechnikusnak is.
Az egyetlen baj az, hogy biztosan kikezdenék a főtechnikus úrral, mert nagyon jóvágású :)
Na, eltértem a tárgytól. Ennek a bor az oka:)
Szóval, érmék felkészültek egy nagy konyhai fröcskölésre, melyet egy nagy serpenyőben mutattak be. Mindkét felét kevés olivaolajon 2-3 percig sütöttük, ettől lett szép drapp beütésű a konyhafalam - mivel csempém még mindig nincs, viszont vidám a fal és egyedi.
Míg újra elméláztam a csempén, és hogy milyen szép lenne, és milyen színű lenne - közben férj újratölt - addig megpirultak az érmék. Ezt követően tepsibe ülnek - feltétlen mindent össze kell maszatolniuk - és rákerül a gombás, fehérboros, tejszínes massza. Reszelt parmezán teszi kerekké a történetet, és bemegy a sütőbe. 200 fokon ( előmelegítve) 5 perc alatt készre sül.
Elárulok egy titkot. Az elkészült bélszínt a tálalás és fotózás után visszatettük további pár percre, mert erősen angolos lett ( ennyit a percekről). Utána viszont nagyon finom volt.
A köret: házi krumplikrokett.
Kívánok hozzá nagyon jó étvágyat és köszönöm szépen a férjemnek ezt a szuper programot!
Szóval egy vidám névnapi ajándékot kaptam, igazi testreszabott feladat. Az én drága férjem eszelte ki.
Együtt főztünk!
Ő, én és egy 2007-es születésű pajtásunk ( kép mellékelve). Na, a pajtás annyiban segített, hogy nem sokat feszengtünk főzés közben: vajon jól csináljuk-e. Adta alánk a lovat szépen:)
Nagy buli volt, mindketten úgy döntöttünk, ilyenből még többet is csinálunk. De ez már a személyes szféra, s mivel ez nem az a blog, így merüljünk el inkább eme királyi étek elkészítésének titkaiban.
Első körben nyiss egy üveg jóféle bort, mert egy bélszín főzésének/sütésének meg kell adni a módját!
Ezt követően a bélszínt kihúztuk a pácból.
Majd a listám alapján felolvastam a hozzávalókat, melyet a ház ura szépen rendezett összefele egy kellemes kis fotózásra.
Hozzávalók:
- 1 salottahagyma ( megállapodtunk: 1 kisebb vöröshagyma és két szál újhagymában) - apróra vágva
- 1 fokhagyma - apróra vágva
- olivaolaj
- 10 dkg erdei gomba ( onnan tudod, hogy vadászkalapja van) - szegfűgombát tudtunk beszerezni a váci piacon, a vargánya 7 helyen sem található meg Budapest és Vác között.
- fehérbor ( a recept nem ír mennyiséget, mi 1,5 dl-t használtunk)
- petrezselyem ( tényleg kell, na!:))
- 4 evőkanál tejszín ( természetesen főző, nem hab)
- 1 tojás sárgája ( a tv-ben láttam, hogy Nigella lefagyasztja a tojásfehérjéket, amit nem használ el, van valakinek tapasztalata e téren? Én teljesen elhűltem, mikor láttam)
- fél kg bélszín
- reszelt parmezán ( ezt sem sikerült beszerezni, ezért vegyes reszelt Formaggi sajtot használtunk, hasonló a parmezánhoz, csak tunningolják szerintem trappistával, egy idő után az is büdös úgyis:))
- só, bors
Lássunk is hozzá, mert a kis vörös barátunk csúszik közben szépen le a torkon...
A három hagyma kombinációja nagyon finom illatot varázsolt már a kezdeteknél, amikoris a dinsztelésükre került sor. Mindezt kevés olivaolajon futtatta meg az én drágám. Kb. 5 percig. Ezt követően bővítjük 2 evőkanállal az olivaolaj mennyiségét, mert nem érzi magát egyensúlyban 3 féle hagyma és az épp rádobált erdei gomba mellett. Így további 7 percig pirítjuk. Vicces, hogy a recept ilyeneket megad, mint perc. Nálunk semmi sem stimmelt percben, de legalább lehet viszonyítani. Ez a pirítás is vicces dolog. Amint a gombát rádobáltuk, máris beigazolódott a múltkori nagy igazság amire rájöttem. Tudniillik a gomba egy instant fogalom, ami valójában azt jelenti: gomba vízzel.
Tehát rádobálás, majd ezt követően a 13. másodpercben máris vizet ereszt a huncut, így aztán lepény a talpán, aki ezt megpirítja. Mindegy, mi kortyoltunk egy újat, és megállapodtunk: nekünk jó lesz így. A 7 percet kivártuk, utána felöntöttük a fehérborral. ÚÚÚÚúúúúú, azt az illatot! Ezt folyamatosan kevergetni kell rotyogtatva ( itt kicsit belemerültünk a konyhai rotyogtatás mibenlétébe, de ennél is dűlőre jutottunk, a mi gombánk bizony rotyog, oszt kész.) Addig rotyogjon kérem szépen, míg besűrűsödik. Mert be fog!
Ekkor le a tűzről, mehet bele a tejszín, melyet előzőleg a tojás sárgábbik felével már elegyítettünk. ÉS! Most megy bele a petrezselyem is apró formájában. Tehát, kedves olvasóim: határtalan boldogsággal tölt el, hogy van ez a recept és feketén-fehéren követeli tőlem a petrezselymet! Meg is adtam neki, naná:)
Most, hogy ez megvan, jöhet a lényeg.
A bélszínt elvileg 4 centis vastagságú érmékre kell vágni. Mivel ketten vagyunk, így megállapodtunk a kettővel jól osztható 5 érmében:)
A karikákat beolajoztam, borsoztam és sóztam - most már lehet. Természetesen mindezt azon a felén, ahol a pác tegnap nem fért hozzá.
Eközben K. úr lelkesen fotózott, kereste a megfelelő szöget, nézetet, és sokkal szebb képeket csinált, mint én.
Ha egyszer úgy adódik, és magas nézettséget produkál a blog, felveszem őt főfényképészeti főtechnikusnak is.
Az egyetlen baj az, hogy biztosan kikezdenék a főtechnikus úrral, mert nagyon jóvágású :)
Na, eltértem a tárgytól. Ennek a bor az oka:)
Szóval, érmék felkészültek egy nagy konyhai fröcskölésre, melyet egy nagy serpenyőben mutattak be. Mindkét felét kevés olivaolajon 2-3 percig sütöttük, ettől lett szép drapp beütésű a konyhafalam - mivel csempém még mindig nincs, viszont vidám a fal és egyedi.
Míg újra elméláztam a csempén, és hogy milyen szép lenne, és milyen színű lenne - közben férj újratölt - addig megpirultak az érmék. Ezt követően tepsibe ülnek - feltétlen mindent össze kell maszatolniuk - és rákerül a gombás, fehérboros, tejszínes massza. Reszelt parmezán teszi kerekké a történetet, és bemegy a sütőbe. 200 fokon ( előmelegítve) 5 perc alatt készre sül.
Elárulok egy titkot. Az elkészült bélszínt a tálalás és fotózás után visszatettük további pár percre, mert erősen angolos lett ( ennyit a percekről). Utána viszont nagyon finom volt.
A köret: házi krumplikrokett.
Kívánok hozzá nagyon jó étvágyat és köszönöm szépen a férjemnek ezt a szuper programot!
2010. május 23., vasárnap
Egy nappal előtte, avagy pácban vagyunk...
Kiskezit csókolom mindenkinek!
A mai napra nagyon találó ajándékot vehettem át az én drága férjemtől, ezt megelőzte az ajándék pácolása.
Mivel ennek egy éjszakát legalább pácban kell lennie, ezért ez is egy éjszakát lesz itt a folytatás nélkül...
Tehát a mennyei étek, a húsok királya, vagy királynője ( nem identitását nem tudom ) és a világ legegyszerűbb páca érkezik egyenesen a billentyűzettől...
Hivatalosan ez kérem: szárazpác, becsületesen utánaolvastam.
A tsodálatos bélszínt lekenjünk olvivaolajjal, és frissen őrölt borssal radírozzuk bőrét. ( A sót nem írják, így utólag szerintem kellene!)
Ezt követően, a bőrradírt megőrizve, folpackba csomagolódik, ( gondolom zsírégetés végett ). Az imígyen wellness bérletét töltő bélszínt még alufóliába is csomagoljuk, hogy másnapra szép színe, illata legyen. Hogy az izzadást elkerülje, a hűtőbe ül be ő...
És pihen...pihen...pihen.
A mai napra nagyon találó ajándékot vehettem át az én drága férjemtől, ezt megelőzte az ajándék pácolása.
Mivel ennek egy éjszakát legalább pácban kell lennie, ezért ez is egy éjszakát lesz itt a folytatás nélkül...
Tehát a mennyei étek, a húsok királya, vagy királynője ( nem identitását nem tudom ) és a világ legegyszerűbb páca érkezik egyenesen a billentyűzettől...
Hivatalosan ez kérem: szárazpác, becsületesen utánaolvastam.
A tsodálatos bélszínt lekenjünk olvivaolajjal, és frissen őrölt borssal radírozzuk bőrét. ( A sót nem írják, így utólag szerintem kellene!)
Ezt követően, a bőrradírt megőrizve, folpackba csomagolódik, ( gondolom zsírégetés végett ). Az imígyen wellness bérletét töltő bélszínt még alufóliába is csomagoljuk, hogy másnapra szép színe, illata legyen. Hogy az izzadást elkerülje, a hűtőbe ül be ő...
És pihen...pihen...pihen.
Míg újabb bejegyzést nem írok...:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



















































