Egyet a férjemnek, egyet a marhának. A kettő még véletlenül sem ugyanaz.
A marha általában én vagyok, de most még ez sem igaz:)
Újabban a kedvenc hobbim szerda és csütörtök este magasságában elkezdeni a kedvenc receptes oldalaimat bújni a hétvégi táp kitalálmányozása céljából. Persze ilyenkor kiszúrok vagy 7-8 féle kaját, amik aztán hetekig itt várnak, mert addig nem csukom be, míg nincs Audrey-asítva és fotókkal igazolva. Mivel jelenleg meglehetősen sok nyitott ablakom van, gondoltam csökkentsük a számot eggyel:)
A mennyiség tekintetében kicsi a megfelelő űrmérték. Mivel nem tudtam, mennyire lesz finom, ezért kis méretű lett, épp csak, hogy elég lett. Tehát a rendes mennyiség szükséges, a listán már ezeket olvashatjátok.
Adjuk hozzá akkortehát:
- 70 dkg marha kokcára vágva ( a felsált részesítettem a kegyben)
- 1 fej vöröshagyma szintén kockás
- 2-3 evőkanál olaj
- 1 teáskanál köménymag - őrölt köményt használtam, mert gyerekkorom óta nem tuok mit kezdeni a köménymaggal, szerintem nagyon zavaró ( kivéve a köménymagos sörkiflit)
- 4 evőkanál paradicsompüré ( ez nem volt az itthoni kelléktárban, így a képen látható csodaaranyos paradicsompofit használtam fel - leírás lentebb)
- 2 teáskanál pirospaprika
- 3 dl barna sör
- 2 gerezd fokhagyma
- 2-3 evőkanál zsemlemorzsa ( szerintem soksok!!)
- só, bors
- petrezselyem felapírtva - itt is hivatalosan van jelen:)
Legyen ebből ebéd:
A hagymát a köménnyel és az olajjal reakcióba hozzuk. Ehhez persze hő is kell, így nem árt, ha van a közelben egy tűzhely - sokat segíthet.
Mivel épp kéznél lesz a hús is, pattintsuk bele és kevergessük addig, míg a hús a nyers színét el nem veszti.
Ha nem veszti el, akkor az a konyharuhád - vedd szépen ki a lábosból és tedd bele most már tényleg a húst.
És ne vicceld el, itt most főzünk, na!
tehát, mint mondottam volt elveszti. Mehet bele a pirospaprika, paradicsompüré és a sör.
Paradicsompüré az önálló egyéniségű paradicsomból:
Dobd bele egy forró vízbe, vagy forrázd le. Ezt megelőzően egy picit vágd be, így könnyen lehúzható a héja. Hámozd pucérig, majd villával nyomkodd össze. Hát ennyi, nem vittem túlzásba.
Visszatérés:
Fedő megy a rotyogós holmira, takarékra vesszük ( másnéven: válságláng) és hagyjuk, míg a hús finom puha lesz.
A legvégén sózzuk, borsozzuk ( evvel nem értek egyet - sótlan lett és más az íze, nem főtt bele). Hozzá a zsemlemorzsa és a fokhagyma, itt két fontos dolgot kell megjegyeznem.
1. A zsemlemorzsa vajon a sűrítésre jó? Én még sosem tettem pörköltbe zsemlemorzsát. Nem volt rossz, de szerintem más így, nekem nem feltétlen hiányzik bele.
2. Elbizonytalanodtam.- vajon a fokhagymát beletettem?
Még ezekkel egy picit összefőzni és végül tálalásig fajulni.
Petrezselymes krumplit ír köretnek - bár a listában a petrezselyem szerepel, a krumpli nem ( bolondok ezek) - de szerintem a következő körben túrós csusza mellé is beajánlom barátilag.
Egyébiránt elképesztő finom lett, és kellő utósózás után már nem érte szó a ház elejét - nagyon gazdag, finom ízű volt.
Külön nektek egy új dísz dizájn került a tányérra, a múltkor a hagymacsíkok, most ez.
3 megjegyzés:
Jaj, hogy oda ne rohanjak, aszongya "gazdag ízű"...be is tojok rögtön. Ehhez biztosan csak egy "szép" bor passzolna. Ha nem írtad volna le a következő szavakat: táp, válságláng, koKCára (így, nem elírás),pattintsuk bele, sör...., akkor aszinném rossz blogot nyitottam meg. Azt a gúrman mindenit anyukám. :)
JÁÁÁÁj, de szép az a zőccség,a diszítés!! meg a köritttés,na az a hagyományos kis ződ.
Na kérem, nem vagyok "Gúrman", csak Luli a mafla, aki szeret főzni.
Itt mindig a megszokott hülyeséget kapjátok, csak néha cizellálom.:)
Kedves Rigács Község! Őszinte örömömre szolgál, hogy szimpatizál az uborkadísz, tudja magam is falun láttam ezt a vidám megoldást.
Egyébként meg, kicsit hagyni kell nőni a petrezselymet:)
Megjegyzés küldése