A mai napra nagyon találó ajándékot vehettem át az én drága férjemtől, ezt megelőzte az ajándék pácolása.
Mivel ennek egy éjszakát legalább pácban kell lennie, ezért ez is egy éjszakát lesz itt a folytatás nélkül...
Tehát a mennyei étek, a húsok királya, vagy királynője ( nem identitását nem tudom ) és a világ legegyszerűbb páca érkezik egyenesen a billentyűzettől...
Hivatalosan ez kérem: szárazpác, becsületesen utánaolvastam.
A tsodálatos bélszínt lekenjünk olvivaolajjal, és frissen őrölt borssal radírozzuk bőrét. ( A sót nem írják, így utólag szerintem kellene!)
Ezt követően, a bőrradírt megőrizve, folpackba csomagolódik, ( gondolom zsírégetés végett ). Az imígyen wellness bérletét töltő bélszínt még alufóliába is csomagoljuk, hogy másnapra szép színe, illata legyen. Hogy az izzadást elkerülje, a hűtőbe ül be ő...
És pihen...pihen...pihen.
Míg újabb bejegyzést nem írok...:)
2 megjegyzés:
Az "okosok" azt mondják,ha a bélszín páchoz sót teszel,állítólag omlós helyett rágós lesz.Állítólag-állítólag.Valami lehet benne,mert ha az én hollandus gyökerű férjuram bélszínt süt,azt sütés közben sózza csak.
Közben én is megkérdeztem a szomszédunkat, aki szakács. Ő is azt mondta, hogy nem szabad.
Úgyhogy marad így:))
Köszönöm Andus neked is:)
Megjegyzés küldése