2010. április 19., hétfő

Gyógyító karfiolleves

Az úgy kezdődött, hogy péntek este egy jó kis pókerpartival indult a hétvége.
Én sem értem, hogyan: de nyertem.
A képeken jól látható az elmosódott ábrázatomból, hogy másnapra levesnek kell lennie.
Eredetileg brokkoli-krémleves volt tervben, de olyan későn keltem, hogy a csibész gödiek mind elvitték a zöldségestől. Pedig a zöld fejű brokkoli ( anyukám szerint brokolli:)) jól ment volna az én zöld fejemhez.

Ezért aztán kényszermegoldásnak ott volt a karfiol. Ez az a lé, amiből nem tudok két egyformát. A készítése mindig másképp alakul, így most megmutatom a szombati, gyógyítós verziót.

Ha a blog sok-sok évig fennmarad, akkor ebből a levesből néhány verzió még felkerül, bizony.


AZ egész leves mértékegysége a már ismert: gondolomformán, így nem írok mennyiséget.
Akinek mégis gondot okozna, kéretik bejelentkezni és együtt elkészítjük:)


Tehát:
- karfiol
- sárgarépa
- fehérrépa
- só
- tejföl, liszt, tej a habaráshoz
- pici pirospaprika ( tudniillik bakonyi lány vagyok. Ott a tejbegríz kivételével mindenbe teszünk pirospaprikát.)
- koralpe-i petrezselyem ( jó az itthoni is :))

A karfiolt megfőzöm, a vízbe mindig teszek egy picike tejet. Egyrészt azért, mert így finomabb lesz a karfiol ( nem vízízű), másrészt ez remekül ki tud futni, amit meg is csodálhattok az egyik képen a lábos szélén.

Amikor sikerült összecsúnyázni az edényzetet, akkor mehet bele a répaság. Főzni-főzni, sózni-sózni.

Amikor minden megfőtt, akkor lehúz a tűzhelyről, elkészítem a habarást. Valószínűleg hivatalból ezt sem így kell készíteni, de sebaj, Gordon Ramsay még úgysem olvassa a blogot. Ha így lenne, már biztos letiltatta volna:))

Tehát kicsi liszt, kicsi tejföl, kicsi tej, kicsi pirospaprika. Összedolgozom mini habverővel, és lassan beleengedem a lébe. Összeforralom és kész is. Kicsi petrezselyem szépíti a színeket még.

Ha olyan habarás készül, amibe pirospaprika megy, akkor mindig hajaz kicsit a rózsaszínre a színe. Egyébiránt másképp is lehet, mint már mondottam volt, de azokat majd szépen sorjában az évek alatt leírogatom.

Ma ez lett.
Jó lett.
Más nem számít:)


Egyébként túrófánkot ettünk utána, de azt majd egy másik alkalommal....:))

Nincsenek megjegyzések: