2010. március 30., kedd

Update 1: Télbúcsúztató vacsora

Na kérem szépen.
Tegnap este elbúcsúztattuk a telet a képen látható erősen zsír és szénhidrátmentes étellel.


Az elkészítés illetően elég bonyolult, de megpróbálom leírni.

1. Keress egy tisztességes hentest!
2. Végy hurkát, kolbászt
3. Egy adagot készíts el, a többit fagyaszd le.
4. Fogyasszátok lelkesen egész télen.
5. A tél végeztével elbúcsúztatásképp vedd ki az utolsó csomagot.
6. Tedd bele egy kiolajozott tepsibe. ( Zsírozott még jobb, mert az sokkal update-esebb)
7. Süsd meg!
8. Tálald ki, tegyél hozzá házi kenyeret ( ha van merszed:))
9. És retró szörpöt.
10. Savanyúságot pl. uborka, gyöngyhagyma
11. Tegyél hozzá mustárt is ( én elfelejtettem, utólag pótoltam a hiányt)
12. Mosmá' ne totojázz többet, edd meg, oszt jóvan!

:)


Báj-báj tél!

2010. március 28., vasárnap

Krumplis pogácsa 1.0

Közkívánatra érkezzen a krumplis pogi receptje:)

Szükségeltetik:

- 25 dkg liszt
- 10 dkg margarin
- 10 dkg áttört, főtt krumpli ( ha nincs otthon, jó a burgonya is, de azt mi nem annyira szeretjük:))
- 2 tojás sárgája ( a fehérje kell majd a kenegetéshez)
- 2 dkg élesztő, vagy 1 cs. porélesztő
- 1 teáskanál só

Kenegetéshez:
- mint mondottan vala: tojás fehérje
- szezámmag, vagy bármilyen mag mondjuk a mustár kivételével

Verzió 1:

A lisztet, a vajat, a krumplit és a sót összemorzsolom egy tálba. A krumpli már kihűlt formában érkezzen, mert különben baj lesz! :) Utána bele az élesztő és a tojások irigy része. Jó alaposan átgyúrom, és egy órát pihentetem.

Verzió 2:
 Sorrend: olvasztott vaj, tojássárgája kettő is, krumpli, liszt élesztő, só.
Ezt mind betenni a kenyérsütőbe tésztaprogramra, majd két óra múlva megkelve kivenni. 

Jöhet a sodrófatánc. Ujjnyi vastagra kell kinyújtani, bevagdalni összevissza, utána pogiszaggatóval nekimenni.
Kicsit két kézzel meghömbölgetni és mehet a tepsire. 
A tepsire...A tepsire!!!

Ó, jajj! Eszembe jut, hogy már megint nem takarítottam ki a tepsit, így pánikszerű suvickolás és szárítás után kivajazom. Lisztet nem kér, így lesz ropogós.

Bekenetteti magát a fránya egy kis tojásfehérjével, és még szezámmagot is kér, több kívánsága nem lévén pirosra sütteti magát.

Alul-felül sütőprogramon 200 fokon kb. 15 perc. Tulajdonképpen amikor kezd pirulni a teteje, akkor kell kivenni, különben a talpa látja kárát.
Az eredeti recept azt írja, hogy 15 perc 220 fokon, és további 10 perc 200-on. Én nem tudom, milyen sütője van hozzá, mert abból nálunk inkább hamuba sült, vagy hamuvá sült pogi lenne.

A képek között egy újfajta fagyasztási eljárás is látható. A kész pogikat lisztezett műanyag lapra tettem és berámoltam a fagyóba. Amikor megfagytak, akkor leszedtem őket, és mehet egy zacsiba. Így már nem ragadnak egymásba. Bármikor előkapható, 10 perces tepsin pihentetés után mehet sülni.
Jelentem, ma kipróbáltam ( ezért kellett várni a receptre), és teljesen vállalható így is.
Emellett ajándékkép a legtitkosabb és legszuperebb kelesztési eljárásomról csak Nektek!

Sőt, betettem egy méretarányos képet a kelni induló csomagról. A teásdoboz a méretezéshez kellett, a pogiban nincs Earl Grey, esküszöm az égre! 

2010. március 27., szombat

Gulyásleves Kutya módra

Alábbi tápot tavaly nyáron volt alkalmam megkóstolni, Györgyi jóvoltából.. A mai recept közzétételét jóváhagyta az elkövető. :)
A leírásban szereplő hozzávalók nagyjából a felét képezik az eredeti receptnek, mert nekünk elég, hogy csak 2-3 napig esszük, ők egy hétig is elhammolják boldogan.

Arról nem is beszélve, hogy ha egy hétig nem tennék fel új kaját a blogba, valószínűleg durva és sértő leveleket kapnék a barátaimtól:)


Tehát szóljon a ma este a Kutya-féle gulyásról és az azt megelőző hozzávalókról...


Szükséges cuccok:
- 2 nagy fej hagyma
- 50 dkg marhafelsál ( ez olyan vicces szó, mindig az jut róla eszembe, hogy: a marha fel se áll - naná, mert döglött)
- 2 fehérrépa ( igazából petrezselyem, de nekem az a zöldjét jelenti inkább, ez meg itten répa kérem szépen)
- 2 sárgarépa
-3 krumpli ( Gy. szerint 3 fej:))
-só, bors
- 2 lafatnyi fűszerkömény ( számításaim szerint ez kb. megfelel 1 teáskanálnak, de inkább tessék folyamatában adagolni és kóstolgatni)
- 3 lafatnyi pirospaprika
- 2 gerezd fokhagyma ( ezt megint elintéztem fokhagymakrémmel, így csak egy lafatnyi kellett)


Csipetkéhez:
-1 tojgli
- liszt, amennyit a tojgli felvesz
-só


(Tésztát összegyúrni, jó lisztesre és kicsi csipetkéket hömbölgetni kézzel. Ehhez a recepthez szerintem ennyi sok, ezért a felét a tv előtt csipegetem ki, és leszárítom máskorra.)





Hogyan is lesz ebbű gulyás:

A hagymát megdinsztelem, rányomom a fokhagymát is, illatozunk serényen. Rövid idő után eszembe jut, hogy a marha fel se áll, ezért kénytelen leszek mozgásra bírni a lábos irányába. Együtt dinsztelődnek - naná, hogy ezt szakmailag másképp hívják, de nekem dunsztom, vagyis dinsztem sincs.

Amikor a husi színe kicsit megváltozik ( most már biztos, hogy nem él), tehát világosodik kifele, akkor arcpirosítjuk pirospaprikával. Nagyon picit hagyom így, nehogy megkeseredjen a paprika, és vízzel felöntök a garatra annyira, hogy ellepje a husit. Hogy a további sorsa ne legyen túl sótlan, küldünk rá sót, köményt, borsot és egy fortyanás után lejjebb veszem a hőfokot. Mivel válság van, ezért takarékon főzöm további órákat. Fogalmam nem sok van, hogy mennyit kellene, a lényeg, hogy a husi 3/4-ig megfőjön, de általában 2-3 órát főzöm, hogy jó kerek íze legyen. Arról nem is beszélve, hogy így 3 órán keresztül az az érzésem, hogy milyen nagyon hasznos vagyok is ma, mennyit főzök:)





Tehát, a marhája már majdnem kész, jönnek a zöldségek, csipetkék és vidítják az összképet. Ezzel a kombinációval újra lejátszom a hasznos érzést úgy másfél órát. Előfordul, hogy a krumpli kicsit túlfő, de ez ritka, mert előtte mindig megbeszéljük ezt pucolás közben.

Levet pont annyit kell használni, amennyi jól esik. Gy. elég szűkre hagyja, amitől nagyon finom sűrű, tele minden jóval. Én most kicsit lazábbra hagytam, de K. úr jelezte, hogy neki a Kutya-féle is bejövős, így amondó vagyok, ha K. úrra főztök, ne legyen túl sok leve:)

Nincs más hátra, mint a tálalás, és díszítés a fotózáshoz.

A tálaláshoz mélytányér és friss pogácsa, illetve kenyér, a fotózáshoz eredeti Koralpe-i petrezselyem jár.

A titkos avokádókrém - közkívánatra

Tisztelt Olvasóim!

Kaptam egy levelet, melyben durva fenyegetés mellett felszólítottak az avokádókrém blogra tételére, ellenkező esetben beláthatatlanok a következmények.:)

Először is, el kell mondanom, hogy az avokádókrém a férjem agyszüleménye, én csak a végrehajtó szerv vagyok. Viszont jóváhagyta, hogy ide felkerüljön, ezért majd neki kéretik a hálálkodást megejteni.:)

Álljon tehát itt:

Krém:

Az érett avokádókból ki kell nyerni magát az avokádót, mert sok sallang veszi őt körül, mint mag és héjj ( szigorúan két j-vel). Sok megoldás létezik, én le szoktam egyszerűen hámozni kézzel a héjjját, és a végén a közepéből a magot elgurítom olyan helyekre a padlón, amikről azt sem tudtam, hogy a lakáshoz tartoznak.

Az avokádó belsejét kézzel szétszutymákolni, esetleg kézi robotgéppel is pépesíteni. 
Ezt követően a krém igényel némi:

- 1 lafatnyi fehérbors
- 1 kávéskanál citromlé
- 1 lafatnyi show ( konyha, nem Fábry)
- 6 szelet hosszú vékony csíkokra vágott gép sonkája
-1 lilahagyma ( sógornőméknek: Lillahagyma:)) - apró kockákra vágva

Ez a mennyiség a képen látható kis tálba fér bele. Ja, a lényeg: 3 kisebb, vagy két normál avokádó is kell bele:))))


 

Ezeket mind, mind össze. Akkor a legyszebb., amikor friss, akkor még szép zöld. Másnapra elbarnul, viszont nagyon jól összeérik, bátran fogyasztható még 3. nap is. 
Nagyon kedvelt szendvicskrém, és nagyon egészséges.

Erről eszembe jutott, hogy tavalyelőtt kitaláltam: avokádót fogok nevelni. Ez azért is igen vicces, mert pont egy éve szerettem meg az avokádót ( akkor mutatta meg férj a titkot), addig egyáltalán nem izgatott, mint étel. Viszont, mint növény: igen. Igazi kihívás volt, elolvastam 120 fórumot arról, hogy egyáltalán hogyan kell kicsalogatni a csírát belőle. 
No, szépen elültettem, hát az ég világon semmi nem lett belőle. Viszont a közvetlen közelében kinőtt egy gaz, ami szép kis terebélyes lett. 
Mindenkinek azt mondtuk, hogy az az !! :)))


A képen saját sütésű ( mármint a saját gépé) reggeli édes kenyér, erre majd még érdeklődéstől függően visszatérek.

2010. március 24., szerda

Carramba!!!

Már megint egy átnevezett étel, mi már csak ilyenek vagyunk :)

A recept eredeti neve a jól csengő Spagetti Carbonara, de itt sem a név, sem a recept nem stimmel már.


Minden evészet után kitaláltuk, hogy még mi kellene bele, így szépen megalkotódott a Carramba! Hangulatát tekintve igen vidám, és ehhez az étekhez Hölgyeim és Uraim kötelező egy pohár finom száraz vörösbor elkortyolása. Valószínűleg az igazi borszakértők felhúznák a jobb szemöldöküket, mert fogadni mernék, hogy egy tejszínes tésztához fehér bor dukál, de ők még nem jártak a mi konyhánkban.

Kedves férjem elvitt pár éve néhány nagyon jó kis borvacsorára, azóta a fejemből nem lehet kiverni a testes, bátor, finom vörösborokat.
No, viszont sem a mai bejegyzés, sem az életem nem a borról szól ( no jó, azért szorítottunk neki egy kis helyet), ezért belevágok a táp taglalásába inkább.

Tészta:
Végy egy csomag spagettitésztát és főzd meg! Erre számtalan tuti megoldás létezik, a miénk is egy nagyon bevált módszer. Hívom a férjet, hogy legyen szíves tésztát főzni. :) Ez ugyanis az a tevékenység, amit én nagyon nem szeretek. Amíg ő elserénykedik a tésznyával, addig el is lehet készíteni a szószt.

Carrambaszósz:
- 10 szelet füstölt tarja ( csíkokra vágva)
- 1 tojás sárgája
- 1 evőkanál liszt
- 2 dl főzőtejszín
- kb. 50 dkg gomba ( apróra vágva )
- só NEM!!! ( a füstölt tarja épp eléggé sós, ezért, ha nem akarod kimeríteni a városod vízkészletét, sírva kérlek: ne tegyél bele)
- szerecsendió 1 lafatnyi ( már ismeretes a mértékegység)
- bors - szintén lafatos mennyiség
- 1 vöröshagyma ( apró kockára vágva)
-egy kevés olaj a hagyma dinszteléséhez



A szószt a hagyma dinsztelésével illik kezdeni, ezt követően rápirítok a tarjára és ezért dühből beszalad a lábosba. A gomba bátor és hős, utánaugrik, de előbb megvárja, míg a tarja belepirul a hagymás csatába.
A gomba rájött, hogy a csatát elbukta, így kínjában levet ereszt, ami jól jön, hogy ne égjen le az egész bagázs a lassan elkészülő spagettitészta előtt.
Ahhoz, hogy ebben teljesen biztos legyek, le is húzom a tűzről, és beleteszem a tojássárgával elkevert tejszínt, hogy szép simogatós szósz legyen ebből a káoszból. Kicsit be is sűrűsödik és a tojássárgája a legnagyobb vezéregyéniség, mert összefogja az egészet, így neki köszönhetően a szerecsendió és a bors is becsábul a kondérba.
Egyet rottyan, mert egyet mindennek rottyania kell mindig, tészta alá és már kerül is a bendőbe.
Mondom vörösborral, hallo!

2010. március 22., hétfő

Tojáscsattogós





Fenti címet már a háztartásunkban szerezte az eredetileg Tojásropogós néven ismert étel. A gugliban 2950 találat van rá, mindet nem néztem át...

Vega fasírt jellegű a dolog, és most már állíthatom, hogy nagyon finom, de a készítése során merült fel némi gond.

Hozzávalók:

- 3 db főtt tojás
- 1 db nyers tojás
- só, bors
- kevés zsemlemorzsa ( amennyit a massza felvesz)
- fokhagyma 1 gerezd ( fokhagymakrém is jó, én is azzal készítem, mert mire egy igazi fokhagymát megpucolnék, addigra be is falnám)
- aprított petrezselyem
- 5 dkg reszelt sajt
- olaj a sütéshez

Reszelése a tojglinak: ezt sehol sem találtam, csak annyit, hogy lereszeljük. Ha kis sajtreszelőn, akkor szerintem túl homogén lesz, ha nagyon, akkor esetleg túl darabos. Így 1 tojást kicsin, 2-t pedig nagyon reszeltem. Gondoltam fontos lehet...:)))

Elkészítés:

Fent elhangzottak összetrutymózása. A zsemlemorzsából nem kell sok, csak annyi, hogy szépen összeálljon. Amikor minden megvan kis gombócokat gyúrunk, és belehempergetjük zsemlemorzsába, hogy jó ropogós legyen.


És itt jön a vidámkodás!!!

Régóta nem csinálok rántott gombát, pedig imádom, mert eszméletlen káoszt tud a konyhából olajozni pillanatok alatt. Na.

A gomba a tojáscsattogóshoz képest kutyafüle.
A hangzatos csattogós nevet azért kapta, mert az olaj folyamatosan csattog kifele a serpenyőből. Ultrabrutális!
Pedig a golyók isteni finomak, de amennyit takarítottam utánuk, az hihetetlen. Ennyi olaj nem is volt a serpenyőben.

Erre is várok kedvenc olvasóimtól némi trükköt, mert a megoldásig biza' többet nem csinálok Tojáscsattogóst.

A fényképek ma nincsenek a helyzet magaslatán.

A truttyból már elkezdtem formázni a golyókat, amikor eszembe jutott, hogy fotó kell. A negyed mennyiséget is befaltuk, amikor megint eszembe jutott, hogy egyesek követelni fogják a fotókat:))
És mivel nem szeretem, ha a fasírt belelóg a kajába, ( olyankor átvizesedik és nem ropog) ezért hála a kreatív másik felemnek nagyon dizájnos küllemben csodálhatjátok meg a színben igen bátor és ízben tökéletesen harmonizáló spenótban.

A spenót leírása végtelenül egyszerű, ha valaki igényli, kérem jelezze és legközelebb fotózgatom. :)

2010. március 20., szombat

Boci kocka - avagy tudom, mitől püffedtél fel tavaly nyáron








A boci kocka egy gyilkos dolog. A bejegyzést majdnem fekve írom, kicsit átvette az emésztésem az irányítást. Nagyon finom, nagyon egyszerű, nagyon alattomos...

Amikor reggel jeleztem, hogy Boci-kockát csinálok ma ( új szerzemény volt), akkor nem értette a drágám, minek csinálok a Sztroganoff csirke után még valami marha húsból kaját. :)))


Hozzávalók:

Boci színe:
- 15 evőkanál liszt
- 2 evőkanál kakaópor
- 1 kávékanál szódabikarbóna
- 1 csipet só
- 10 evőkanál cukor
- fél citrom reszelt héja
- 2,5 dl tej
- 7 evőkanál olaj
- 1 db tojás


Boci foltja:
- 25 dkg tehéntúró ( villával összetörve)
- 1 csomag vanilin cukor
- 4 evőkanál cukor
- fél citrom reszelt héja
- 1 tojás
-2 evőkanál búzadara


Elkészítés:


A boci alap száraz cuccait összekevergetem egy műanyag tálban. Külön tálban a tojás, olaj, tej - szintén elkeverni.
A két tál tartalmát egybekeverem. Jó csurgós lesz, vagy legalábbis az lett. Lustaságból és praktikumból ( indok szabadon választható) egy kisebb tepsibe sütőpapírt tettem, és beleöntöttem a bocit.

A krémet is kikevertem, és ezt belekanalaztam a barna szutymákba. Teáskanállal adagoltam, de legközelebb más formációkat is kikísérletezek, ezesetben updatelem majd a képeket.


Előmelegített sütőbe be, 180 fokon 25-30 perc, de a tűpróbát sem szabad elfelejteni. Nálam alsó-felső fokozaton sült 27 percig. Tűm nincs, villával kontárkodtam bele.

Utána nem írják, hogy hogyan kell kivarázsolni a sütőpapíros tepsiből, ezért pofára fordítottam és szépen leapplikáltam a sütőpapírt. Utána verekedtem egy darabig, mire visszafordítottam, szépe el is repesztettem a tetejét, tehát ezügyben várom a megoldásokat.
Azért furmányosan vágtam fel, nem látszik, hogy a sürgősségin összevarták, és a szaturációja is leesett a manőver közben.

Porcukorral sebhintettem, és felvittem a zuramnak. Mire utánajöttem, hogy felteszem a blogra a történetet, addigra már ő is feküdt és közölte, hogy a Boci az gyilkos állat!

Sztroganoff csirkeállat









A mai menü legnehezebb része volt, hogy holnapra is kellett hagyni...

Emellett a receptet kb. 117 féle leírásból raktam össze, mert annak ellenére, hogy mindenki Stroganoff csirke a'la Stahl néven ismeri, mégis mindenki máshogy csinálja, de még a hozzávalók aránya is teljesen eltérő.

Mi Audrey-asítottuk, s szépen magyarul elnyerte a fenti nevet.


Hozzájáruló termékek:
- 50 dkg csirkemell
- 30 dkg mirelit zöldborsó
- 30 dkg gomba ( friss, nem konzerv)
- 3-4 csík újhagyma ( elvileg 1 csomag, de én kettőt eldugtam reggelire :)
- 1 dl tejföl
- 4 dl főzőtejszín ( receptek szerint 1-1,5 dl, de úgy nagyon száraz volt)
- só, bors
- 15 dkg csemege uborka
- 2 evőkanál vaj
- 2 evőkanál olaj
- 1 teáskanál magos mustár ( magos mustárom nincs, simával is működik. Emellett én benéztem a receptet, azt hittem evőkanál, bele is tettem, szép kerek íze lett, szóval szerintem elfér benne 1 evőkanál is)

Termékek szeletelése:
Ezt egyetlen recept taglalta, az is csak a gombát, pedig szerintem fontos, hogy mit milyenre kell vágni.

A gombát elvileg félbevágni és "Julien"-re vágni. Óóóó, igennn.
Én Juliannra vágtam, naná. Lényeg, hogy vékony legyen.

A csirke ma a kicsit derékban erősítő csíkos formát vette fel.

Az újhagymát karikázás után még daraboltam, így olyan lett, mint a snidling.

Csemegeuborka: hosszában félbe, és félkarikák.

A borsót nem vágtam fel, esküszöm. :)



Elkészítés:

Teflon aljú sütőmet elővettem hozzá, ezt a tündéri anyósomtól kaptam, nagyon szuper, csak olyan nehéz, hogy a végén a férjem hozza az asztalhoz. Viszont ilyen étkekhez ajánlom melegen, vagy WOK, kinek mije van. ( Hallottam már HOT-Pen-t is, de fogalmam sincs mijjjaz:))

Naszóval, telfon elő, 1 evőkanál vaj, 1 evőkanál olaj. Zseniális páros, nekem eszembe sem jutna, mert vagy ez, vagy az. Viszont jó, mert alapvetően vajas ízű lesz a csipogó hús, de a vaj hamarabb elég, így nem szárad ki, mert az olaj meg bátran kitart mindvégig.

Amikor a csirke belepirul, hogy férjem bőszen dicsérgeti az illatát, akkor ki kell venni egy tányérba, s a helyére egy újabb evőkanalas vajas olajas kombót bedobni. Erre ráfutnak az újhagymák. Csak picit kell hagyni, mert sokkal gyorsabban pirul, mint a vöröshagyma, ezért résen kell lenni. Ha a rés kinyílt, akkor gomba rája:) Mármint csak gomba, a ráját hagyhatjuk az óceánban. A mirelit borsó kezd megsértődni, ezért gyorsan beveszem a bandába. Párolódnak serényen, a gomba leve ebben sokat segít. Amikor elfogyóban a lé, akkor jön a mustáros, tejszínes katyvasz.

Mustáros-tejszínes katyvasz:
A mustárt, a tejszínt és a tejfölt összekeverem.
Oszt kész. :)


Visszalép a színre a csirke is, beugrik közéjük, és hívja a tejszínes, eszméletlen gazdag illatú fürdőbe a csemegeuborkákat is.
Néhány percig jakuzziznak folyamatos kevergetés mellett, majd egy tányérban végzik, rizs vagy szabadon választható köret mellett.

A mai táp díszítését is imádott férjem készítette. Aztán jól megette...

2010. március 17., szerda

Pörköltek éjszakája









Tegnapelőtt két féle pörkölt készült.

Disznópöri és Csirkepöri


Újabban így osztódik a dolog, mert mióta láttam az Irigy Hónaljmirigy bohóckodását a Halas tortás főzőműsorban, azóta élek-halok a disznópörköltért. ( Csillebércen csinálták a fiúk, igazi retró-menza menüben)

Tehát dupla pörkölt bejegyzés, start!



Disznópörkölt - kis adag

Hozzávalók:
- 30 dkb sertés comb ( kockázva)
- 1 fej vöröshagyma ( kockázva, mondom:))
- 1 teáskanál pirospaprika
- 1 kávéskanál só
- 1 picinke bors
- 1 pörköltszaft kocka ( dobáljatok rám követ, de ettől lesz finom kerek)
- 1 fél paprika ( kockázva, én mindig elfelejtem - mármint nem kockázni)
- némi víz ( enélkül elég száraz marad)
- 1 kevés olaj, nem kettő

A malacállatot letakarítom a zsírjáról, mert nem bírom a cafrangokat. Koczkásra vágom. Összeszedem a hozzávalókat, és igyekszem elfelejteni a paprikát, mert mindig így szoktam.

A kockázott hagymát kis olajon dinsztelem. Amikor szépen fonnyad, tűzrőlpattan lefele pirospaprika színesíti az életét tovább. Kicsi víz megy rá, hogy ne égjen meg a paprika. Ebbe belefektetem a malackockákat, épp ellepje a víz. Ezt követően egyet forralok rajta, utána takarék, és két-három órát hagyom rotyogni, közben kevergetem néha, és töltöm vízzel, mert előbb utóbb elfogy alóla. Amikor az az érzetem támad, hogy már nagyon ennénk, akkor megvárom, míg a víz nagy része elfő, és szép sűrű szaft marad a helyén.

Tarhonyával - szigorúan úttörőgombóc tarhonyával tálalom.


Tarhonya:
Miután leszedtem a tarhonyabokorról a termést, szépen kiszárítom. Néhány hónappal később a termés remekül használható például tarhonyának.

A nálam bevált módszer:
Ha 1 egység tarhonyát teszel a lábosba, melyet picit megpirítasz olajon, akkor 1,75 ( tehát nem kétszer, nem is másfélszer) egység víz megy bele. Így pont beszívja, nem lesz vizes és nem is lesz kemény.

Tehát olajon picit pirítani, majd felhúzni vízzel, picit sózni, keverni már nem szabad. Fedő rá ( ez mindennek a teteje) és a legkisebb fokozaton melegen tartani, míg a szívolda tart. Ez átalában 45 perc, gondolom, de sosem néztem még órát, tarhonyát annál inkább.

A két komponenst összekanalazzuk, tetejére csaphatunk egy szép kanál teljfölt, és már lehet is enni megfele.



Csirkepörkölt:

Hozzávalók:
- Tetszőleges számú csirkeláb, vagy más már nem élő részei a csipogó állatnak
- 1 fej vöröshagyma ( kockázva, mondom:))
- 1 teáskanál pirospaprika
- 1 kávéskanál só
- 1 picinke bors
- 1 pörköltszaft kocka ( dobáljatok rám követ, de ettől lesz finom kerek)
- 1 fél paprika ( kockázva, én mindig elfelejtem - mármint nem kockázni)
- némi víz ( enélkül elég száraz marad)
- 1 kevés olaj, nem kettő


Kicsit dejavu, mi? :)

Leírása alapvetően megegyezik a malacállatéval, annyi különbség van, hogy ez itt csirke.:) Amikor a csontról elindul lefelé a husi, na onnantól nem valami szépen fog kinézni, viszont isteni finom.

Mivel ezt a típusú pörköltet a ház ura falja lelkesen, így ehhez nokedli dukál - ő azt komálja.

Nokedli:
Sajnos nem terem bokron, mint a tarhonya, így kénytelen vagy az egész konyhát összebarmolni a kulimásszal. Ezt három alkalommal teheted meg: a katyvasz készítésénél, szaggatásánál végül a mosogatásnál.
Viszont cserébe a boldog férj hammolása kárpótol mindenért.

Ha most el kell mondanom, hogy mennyi liszt kell az 1 db tojáshoz, lehet, hogy torkon szúrom magam. Halvány fogalmam sincs, anyukámtól amit tanultam, az egy nagyon fontos mértékegység: gondolomformán. Na, pont ennyi kell bele.
Igazság szerint teszek egy kis lisztet, aztán a tojást, sót, s vizet. Elkezdem összekeverni.
Jó fufnyákos állagú kell legyen, de ne túl híg. Amikor úgy érzem, hogy jó az állag, akkor elképzelem K. úr gyomrának méretét, plusz beleszámolom a csirkelábakat. Ha ez alapján még úgy érzem, férne oda a nokedliből több is, akkor emelem a víz és liszt mennyiségét.
Egyesek úgy tartják, hogy sokkal szebb és sárgább lesz a nokli, ha 2 tojás ül benne. Ezek az egyesek még akkor tanultak nokedlit csinálni, amikor a tyúk ott futkosott az udvaron, és nem volt ilyen drága a tojás. Szóval, költségtakarékos rendszerben elég az 1 tojgli, ha vendégek jönnek, tedd bele a kettőt.:)

Itt is köss egyezséget nokedli és csirke ügyében, tedd őket egy tányérba.

A képeken jól látható, hogy mély tányérból fogyasztjuk őket, kérem szépen, ez így az igazi.:)